Dél- Kelet Ázsia a hétköznapi ember számára csupa misztikum és varázslat. Cikkünkkel e mesebeli vidék különlegesen csillogó égkövére vetjük pillantásunkat: Burmába, avagy Mianmarba kalauzoljuk olvasóinkat.
De hol is található ez az ország? Mi köze a burmaiaknak a locsoláshoz? Mi az a 88-8-8? Kicsoda Aung San Suu Kyi? Mi az a „sáfrányszínű forradalom”? És egyáltalán miért van két neve az országnak? Igyekszünk minden kérdésre választ találni.
Burma vs. Mianmar
Az első furcsaság, amit tisztáznunk kell, hogy miért van két neve. Ennek oka a kormány, illetve az államforma. Jelenleg Burmában katonai diktatúra uralkodik, államformája 2010. októberétől hivatalosan Szövetségi Köztársaság. Az államot katonai puccsal 1962-től tábornokok vezették, jelenleg az államfő Than Shwe, aki 1992-ben lett az ország irányítója. A katonai junta (ejtsd: hunta) 1989-ben változtatta meg az állam nevét Burmáról Mianmarra, ám sok ország vezetője, illetve az ellenzék a mai napig Burmaként emlegeti, kifejezve ezzel ellenállásukat a totális diktatúra döntéseivel szemben.
Elhelyezkedés
A kicsinek nem nevezhető ország földrajzi elhelyezkedését tekintve Thaiföld, Laosz, Kína, India és Banglades határolja, valamint délről az Adaman-tenger. Területét tekintve több, mint hétszer nagyobb, mint Magyarország. Éghajlata trópusi monszun, aminek következtében az állandóan magas páratartalom, valamint a sűrű dzsungel jellemzi. Három nagyobb folyója van: Iravádi, Szalven és a Mekong, de hegyekkel is büszkélkedhet.
Örökség – a buddhizmus
Régészeti leletekkel (barlangfestmények) bizonyítható, hogy már a holocén idején (i.e. 10.000- 12.000 évvel) éltek emberek ebben a térségben (Padah Lin Barlang, Shan állam).
Az országot 7 állam és 7 körzet alkotja, így összesen 14 részre osztották, melyek különböző méretűek. (A hét állam: Rakhaing, Chin, Kachin, Shan, Kayah, Kayin, Mon, s a hét körzet: Sagaing, Tanintharyi, Irawadi, Yangon, Bago, Magwe, Mandalay).
Burma történelme igencsak színes, legendákkal, mítoszokkal tarkított. DK- Ázsiában elsőként, az itt uralkodó pyu- mon népek (i.e. 1. sz.- i.sz. 9.sz.) vették fel a Théraváda buddhizmust. (Théraváda buddhizmus, a buddhizmus azon ága, amely kizárólag Buddha szavait tartja hitelesnek, követendőnek, melynek forrását a kanonizált Páli Kánon szolgáltatja. A legkorábbi buddhista iskolák egyike.) Burma lakossága etnikailag a világ egyik legsokszínűbb országa, vallás szempontjából azonban, nagy az egyetértés: a lakosság 89%-a vallja magát buddhistának a mai napig. Ez azt is jelenti, hogy a lakosság nagy része többek között a nem ártás, az ahimsa gyakorlója, vagyis vegetáriánus, fegyvertelen, békére törekvő.
88-8-8
1962-től a lakosság folyamatosan békés tüntetéseket szervezett a diktatúra megdöntésére, de a katonai erő mindig győzedelmeskedett. 1988.08.08-án egy különösen tragikus végkimenetelű megmozdulás zajlott, melynek során békés tüntetők ezrei haltak meg a katonai sortüzekben. Azóta is minden évben megemlékeznek erről, s a folyamatosan csak növekvő számú áldozatokról.
A „sáfrányszínű forradalom”- ként emlegetett tüntetéssorozat közvetlen kiváltó oka az üzemanyagár-támogatás megvonása volt a kormány részéről. Ez azt jelentette, hogy megduplázódott az üzemanyag ára, a palackos gázé megötszöröződött. 2007. augusztus 15-én kezdődtek a megmozdulások, melyhez szeptember közepétől szerzetesek ezrei is csatlakoztak. Szeptember 26-án a kormány kegyelmet nem ismerve szétverte a tüntetést.
Aung San Suu Kyi
1990 májusában (csaknem 30 év után) a kormány szabad választásokat szervezett. Aung San Suu Kyi pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elsöprő győzelmet aratott; a szavazatok közel 80%-át megkapta. A kormány semmisnek nyilvánította az eredményt, megtagadta lemondását. Aung San Suu Kyi-t pedig háziőrizetbe kényszerítették. Gyakorlatilag közel 20 évig (2010. november 13-ig) tartották fogva háziőrizetben, amikor is visszaadták szabadságát. Aung San Suu Kyi 1991-ben béke Nobel-díjat kapott. Mára már feloszlatta pártját, ő maga lemondott mindenféle tisztségéről, ezzel próbálta enyhíteni a politikai foglyok börtönbüntetését.
Thingyan, vagyis Víz Fesztivál
Burmában, akárcsak a környező országokban rengetek fesztivál, ünnep van. A legtöbb fesztivál a pagodákban van, mindennap ünnepelnek valahol az országban, ahol csodálatos Buddha szobrokat lehet látni. Az évszázadok során a szoros együttélésből következően nagyon sok fesztivált átvettek egymástól a környező országok lakói. Tipikus ilyen példa a Diwali, az indiai „Fény Ünnepe”. Ez az ünnep ma már ugyanolyan egyenértékű, mint a többi: a boltok zárva vannak, mindenki az utcákon tartózkodik, mulat.
Mianmar legnagyobb ünnepe a Víz Fesztivál tavasszal. Ez Burma hagyományos újévi ünnepe - 12 hónap van a naptárukban, az első hónap mindig április, és az utolsó március. E szerint a számítás szerint, Újév napja mindig április második hetére esik. Előtte azonban hagyományosan 3 napig ünnepelnek úgy, hogy vízzel locsolják egymást kocsikról, vödrökkel, slaggal. Ennek oka hasonló a húsvéti locsoláshoz, vagyis hogy megtisztítsa az embereket bűneiktől. Idén ez a fesztivál április 13- és 16. közé esik, tehát április 17-e Újév Napja. Mindenhol megünneplik a Thingyant, de Mandalayban és Yagonban van a legfelfokozottabb hangulat. Általában csak a fiatalok tartózkodnak a szabadban, az idősek erre a három napra bevonulnak egy kolostorba.
Érdekességek, látnivalók
Mivel buddhista országról van szó, a legtöbb „kötelezően megnézendő” hely is a buddhizmushoz köthető. Vegyük például a néhai fővárost Bagan-t. A 11-13. század között uralkodó dinasztia székhelye volt, s ez idő alatt rengeteg pagodát építettek (buddhista templomegyüttes), amelyből mára már sokat leromboltak. Ami megmaradt, még mindig lenyűgöző: nagyjából 40 km2- es területen több, mint 100 pagoda látványában gyönyörködhetünk.
Bagantól alig 50 km-re található a Popa-hegy. Arról híres, hogy egy vulkánra épült kolostor van a tetején, s itt van a Nagy Nat- ok tiszteletének központja. A kolostorhoz 777 lépcső vezet, amit mezítláb kell megtenni minden érdeklődőnek. Látogatásunk előtt érdemes a Natok legendáiról tájékozódni, nehogy szabályt szegjünk. (Öltözködési, élelmiszeri, stb.)
A Shan- hegyekben található Burma második legnagyobb édesvízi tava az Inle-tó. A tó köré-, illetve ráépült (!) lakosság több szempontból is figyelemreméltó. Házaikat cölöpökre építik, lebegő kertekben termesztik a növényeket, hajókkal közlekednek, melyet lábbal hajtanak a férfiak, és kifejlesztettek egy eljárást, mely során a bambusz növényi rostjaiból készítenek fonalat, s abból ruhát.
További szakrális látványosságnak feljegyezhető a Kyaikto pagoda, mely egy aranylemezekkel borított sziklán egyensúlyoz, valamint a Pindaya-barlang, amit 1000 Buddha- barlangnak is szoktak nevezni, mert 8000 Buddha szobor foglal helyet a belsejében. Valamint mindenképpen említést érdemel a korábbi két főváros Mandalay és Yagon; előbbi a Kuthodaw Pagoda és a Királyi Palota miatt, utóbbi a Shwedagon Pagoda monumentális, tekintélyt parancsoló aranycsúcsa miatt. Yagon (más fordítások szerint Ragoon)- nal hasonló helyzet áll fenn, mint az ország nevével; vagyis sokaknak még mindig ez a város a főváros.
A jelenlegi kormány által kijelölt főváros Nepjida („Királyok Városa”) turisták számára nem látogatható.
E titokzatos, egzotikus, érintetlen ország tehetetlen elnyomóival szemben. Sokféle kampány lezajlott már a burmaiak megsegítésére, de komoly változás nem történt. Ilyen kezdeményezés volt a „30 nap Burmáért: Nem várhat!” (30 days for Burma: It can’t wait!) még 2008-ban. Ennek kereteiben amerikai hírességek mondtak rövid 1-2 perces üzenetet a világ számára, ezzel felhívva az emberek és a média figyelmét. Hasonló a Burma Campaign UK, vagyis az angol „Burma-kampány”, ahol adományokat gyűjtenek a rászorulók megsegítésére, valamint folyamatosan tájékoztatják a világot. Magyarországon székelő, Burmát segítő társaságról nincs tudomásunk.
Ali Borbála
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése