2013. április 28., vasárnap

Védetté nyilvánítanak két vasútvonalat

Szombat délután Bakonyszentlászlón, a Győr–Veszprém vasútvonal 117. születésnapján tartott ünnepségen jelentette be Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, hogy védett állami tulajdonná nyilvánítják a 11-es számú Győr–Veszprém vasútvonalat, illetve a 318-as számú Nagybörzsönyi Erdei Vasút négy kilométeres, Kisirtás és Nagyirtás közti szakaszát. Az ünnepséget egyébként Zircen szerették volna megtartani, végül azért Bakonyszentlászló lett a helyszín, mert a nosztalgiavonat elakadt, és több, mint két órás késéssel érkezett az ünnepség helyszínére. Pontosabban az ünnepséget költöztették át a vonathoz...

A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a vasútvonalak védettségét a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával lehet elérni. Elmondása szerint a vasútvonalakat azért kell védett nemzeti tulajdonná tenni, hogy a jövőben egy kormánynak se jusson eszébe elhanyagolni vagy megszüntetni. A több mint 70 kilométeres pályaszakaszra vonatkozó törvénymódosítás már nyárra hatályba léphet. A Győr és Veszprém közötti közút túl veszélyes a bővítéshez, így a két megyeszékhely közötti vasútvonalat kell fejleszteni, és a végleges koncepciók elfogadásáig a törvénymódosítással látják biztosítottnak a Bakonyvasút jövőjét.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a Bakonyvasúthoz hasonló vasútvonalak hozzátartoznak egy-egy térség mindennapjaihoz, fenntartásuk, védelmük nemzetstratégiai kérdés. Ahogy fogalmazott, Magyarországnak az elmúlt évtizedek rombolása után is 7600 kilométer vasúthálózata van, ebben nemzetközi összeköttetést, tranzitot biztosító vonalak is vannak. Fónagy megköszönte a megjelenteknek, hogy a Cuha-völgyi Bakonyvasút bezárása ellen többször is szót emeltek.

A Cuha-völgyi vasút páratlan szépségével, különleges műtárgyaival, a galériás alagútjával és viaduktjaival érdemelte ki a védetté nyilvánítást csakúgy, mint két évvel korábban a műemléki védettséget. A nagybörzsönyi kisvasút vonalszakasza pedig azért, mert itt, Tolmácshegyen található az egyetlen, még ma is üzemelő csúcsfordító.

A csúcsfordító egy olyan, megközelítőleg N alakú pályageometriát jelent, ahol az előre haladó vonat irányt vált, egy rövid szakaszon tolt menetben közlekedik, majd ismételt irányváltás után megint előre folytatja útját. Ezt a megoldást főleg az európai erdei vasutakon alkalmazták, ahol a meredek hegyoldalakban nem lehetett volna visszafordító íveket építeni, így a vonat ezzel az előre-hátra „hintázással” küzdi le a nagy szintkülönbségeket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése