Yellowstone Nemzeti Park

A Yellowstone a világ egyik legrégebbi nemzeti parkja, tulajdonképpen nem más, mint egy hatalmas szupervulkán kráterében létrejött ökorendszer.

Ráadásul a Föld legnagyobb érintetlen ökorendszereinek egyike, amely ma 8997 négyzetkilométeren terül el Amerikában, a Sziklás-hegységben. A parkról az első feljegyzések 1805-ben készültek, amikor Meriwether Lewis és William Clark egy expedíció során átkelt itt.

Bár ez volt az első hivatalos expedíció ezen a területen, az őshonos indiánok már 11000 éve itt éltek, és felfedezték, hogy az itt található vulkanikus kőzetből milyen remek fegyverek készíthetők. A Yellowstone egy 45x76 kilométeres nagyságú kráter, amely az egyik legnagyobb a világon. Angol nevét (yellow stone – sárga kő) a trapperek adták, a Grand Canyon sárga sziklái miatt.

1807-ben John Colter felfedezte a területen zajló geotermikus tevékenységet, ám hiába mesélte el tudományos találkozók alkalmával hogy a földből forró víz tör fel, csak kevesen hittek neki.

1859-ben végül hivatalos expedíciót indítottak el, amelyet William F. Raynolds szervezett meg, majd 1872-ben a területet hivatalosan is Nemzeti Parkká nyilvánították. A táj felfedezői és az akkori tudósok megegyeztek abban, hogy ez a terület soha nem lehet egyetlen ember kezében, és nem fejlesztheti senki.

Miután Yellowstone nemzeti park lett, a közbiztonságra is nagyobb hangsúlyt fektettek, mivel sok volt a rablás. Az amerikai hadsereg 1886-ban egy katonai tábort létesített a területen, amely végett vetett a rablásoknak. Ma vadőrök százai őrzik a turisták biztonságát.

A park területén található a Yellowstone folyó, amely útja végén a Yellowstone tóba ömlik. A tó 2100 méteres magasságban található, így a legnagyobb édesvizű tó Amerikában, 32 kilométer hosszú és 23 kilométer széles, a kerülete pedig 177 kilométer. Ahol a folyó kilép a Yellowstone tóból, ott tekinthetjük meg a hatalmas vízesést, amely a 94 méter mélységben levő Grand Canyonba zuhan.

A Yellowstone park ma is igen aktív vulkáni tevékenységet folytat, a park egyik fő látványossága a Yellowstone kaldera, amely tulajdonképp a vulkán felső részén levő horpadás. Ezt a horpadást a sorozatos vulkáni robbanások hozták létre, itt található Észak Amerika legnagyobb vulkáni rendszere. A kaldera több száz kitörés eredménye, amely az elmúlt 17 millió év folyamán bekövetkezett, az utolsó robbanás 640 000 évvel ezelőtt történt. A vulkáni tevékenységnek manapság mi magunk is szemtanúi lehetünk, elég, ha megnézünk egy forró vizet kilövellő gejzírt.

A Nemzeti Park nem csak a vulkáni tevékenységéről híres, hanem gazdag állat és növény világáról is. Itt él a rettegett grizzly medve, amely akár 7-800 kg-os is lehet, a hátsó lábára állva elérheti akár a 3 métert is, karmai pedig 13-15 cm hosszúak. Egy kifejlett erős grizzly megöli a nálánál 150 kilóval nehezebb bölényt, és futva akár 50 km/h sebességet is képes elérni. Főleg gyümölcsöket, bogyókat, kisebb gerinceseket eszik, de kiás egyes gumókat és gyökereket is. Naponta akár 15 kilónyi élelmet is elfogyaszt, és ebből ősz végére jelentős zsírpárnát halmoz fel a téli pihenőre. A felnőtt állatok nem tudnak fára mászni. Tavasz környékén szoktak megszületni a bocsok, egy anya akár 2-3 utódot is világra hozhat. A kicsik születésükkor alig nyomnak fél kilót, de egy éves korukra már 100 kiló körüli a testsúlyuk.

Találkozhatunk a parkban fekete medvével, gímszarvassal, bölénnyel, jávorszarvassal, vándorsólyommal, hiúzzal és pumával, de természetesen jobb ha elkerüljük ezeket a találkozókat, hiszen ezek az állatok igen veszélyesek lehetnek az emberre. A Yellowstone nemzeti parkban található a föld egyik legnagyobb megkövesedett erdeje, amely valaha élő lélegző fákból állt, ám egy hatalmas kitörés hamufelhője miatt ma megkövesedett fák állnak ezen a helyen. A területen ma több mint 1700 őshonos fa, és számos kisebb cserje, valamint zuzmó él, a park területének több mint 80%-át fa borítja.

A növényvilág mellett a gazdag állatvilág is sok turistát csalogat ide, több mint 60 emlős faj található meg, köztük több veszélyeztetett és védett. Itt él a szürke farkas, amelyet az 1900-as években telepítettek ide mesterségesen, a hiúz, a már említett grizzly medve, és a síksági bölény.

Az időjárásra érdemes felkészülni, hiszen egy sziklás hegység veszi körbe a parkot, így a hőmérséklet nyáron sem megy 30 fok fölé, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet nyáron 2002-ben volt 37 C fok. Az éjszakák hidegek, télen pedig a mínuszok uralkodnak, 1933-ban a park területén -54 Celsius fokot mértek. A magas hegyek miatt itt nyáron sem ritka a havazás, érdemes jó alaposan felöltözni, ha itt szeretnénk éjszakázni.

Az egyik fő látványosság az óriás gejzír, amely szabályos időközönként 60-70 méter magasba lövelli ki a forró vizet. A Nemzeti Park területén számtalan gejzír és meleg vizű forrás található, mégis az egyik leglátványosabb az „Old Faithful” amelynek a magyar elnevezése „Vén hűséges”. A gejzír nevét állandó kitöréseiről kapta, amely minden 81.percben kitör.

Aki ellátogat erre a gyönyörű tájra, megcsodálhatja a táj szépségét, a gazdag növény és állatvilágot, és a vulkáni tevékenység apró vagy épp hatalmas megnyilvánulásait.

A Yellowstone nem csupán látványos vízesések és geotermikus tevékenységek vidéke, hanem egy olyan táj ahol virágos rétek, kanyargó folyók, vízesések, és tiszta vizű patakok lenyűgöző látványa terül elénk. A Nemzeti Park és a világhírű Grand Canyon külön utazást ér, Magyarországon több utazási iroda önálló programokat kínál, széleskörű szolgáltatásokkal!